Elérhetők vagyunk minden nap 9-18 óráig

LEGIONELLA KOCKÁZATÉRTÉKELÉS


FIGYELEM, ÚJ! 

Ki készítheti el a kockázatértékelést?

2023. december 31.-től A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3/A. § szerint a 3. § szerinti kockázatbecslés elvégzése már munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Ez azon létesítményekre vonatkozik, amelyeknél a kockázatviselők kizárólag vagy elsődlegesen a munkavállalók. A kockázatbecslésben mindenképp részt kell vennie a rendszer felépítését és az üzemelést pontosan ismerő műszaki személyzetnek.

Mi az a Legionella baktérium?

A Legionella baktérium a legionellózisnak nevezett, különböző súlyosságú esetenként halálos emberi megbetegedést okozza. A legionellózis légúti betegség, amely emberről emberre nem terjed. Leggyakrabban a Legionella baktériumokat tartalmazó aeroszol (vízpermet) belégzése útján alakul ki a megbetegedés.

Ez a baktérium a természetes vizekben és a nedves környezetben, kis számban bárhol megtalálható, növekedését a 20-50 °C-os vízhőmérséklet segíti elő. A vízvezeték-rendszerekben a kiülepedő un. biofilm biztosítja a tápanyagot szaporodásához.

Mikor van szükség a Legionella kockázatértékelésre?

A 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet előírja a munkáltatók számára a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre a kockázatértékelés elkészítését. 

A kockázatértékelést  kötelező elvégeztetni minden olyan közintézményre, valamint munkahelyként szolgáló épületre vontkozóan, amelyben Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg található.

A Legionella-fertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:

  • A rendszerben 20-50 °C hőmérsékletű víz van.
  • A rendszerben fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége. Ide tartoznak a nagy kiterjedésű rendszerek, amelyekben nem egyenletes, vagy nem minden ponton biztosított az áramlás, illetve a hosszabb-rövidebb ideig áramlás nélküli rendszerek.
  • A rendszerben (üzemszerű működés során vagy havária esetén) finom eloszlású vízpermet (aeroszol) képződik. (például: medence élményelemekkel, párásítást is végző légtechnikai berendezés, hideg-meleg víz ellátás saját rendszerről, meleg víz tartály, szökőkút, kerti locsoló, fogászati kezelőszék, nagynyomású mosó, párásító, közösségi tusolók, stb.

Fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények: 

Azok a létesítmények, amelyekben a következőkben felsorolt közegek valamelyike megtalálható:

  •  Ivó- és használati melegvíz-rendszer az alábbi létesítmény-típusokban:
  • Egészségügyi intézmények (az egészégügyi szolgáltatók, pl. a háziorvosi rendelők, nem tartoznak ebbe a kategóriába) 
  • Szociális intézmények (kivéve a bölcsődéket, mivel a kisgyermekek nem tartoznak a fertőzésre kiemelten fogékony csoportba) 
  • Szálláshelyek (kivéve a magán- és falusi szálláshelyek, mivel ezekben a létesítményekben melegvízhálózat kis kiterjedésű, és jellemzően kevés ember használja) 
  • Sportközpontok 
  • Büntetés-végrehajtási intézete.
  • Azon medencék, amelyek vize 30 °C-nál melegebb, és működésük során aeroszol képződik (pl. pezsgőmedencék, élménymedencék, hidroterápiás kezelők) és nem csak magáncélra használják. Nem minősülnek magánhasználatúnak a közfürdőkben, szálláshelyeken, sportközpontokban vagy munkahelyeken üzemelő medencék. 
  • Nedves hűtőtornyok vize, függetlenül attól, hogy milyen létesítményben üzemelnek.                                 

Azon létesítmények esetében, amelyek nem esnek a fent felsorolt, fokozott kockázatú kategóriába, azonban közintézmények vagy munkahelyként szolgáló épületek és Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közeget üzemeltetnek, szintén el kell készíteni a Legionella kockázatbecslést. Amennyiben a kockázatbecslés magas kockázatot állapít meg, Legionella monitoring vizsgálatokat is szükséges végezni.


Mikor és milyen időközönként kell elkészíttetni a kockázatértékelést?

A kockázatbecslést rendszeresen felül kell vizsgálni: fokozott vagy magas kockázatú létesítményekben évente, közepes kockázatú létesítményekben legalább kétévente, alacsony kockázatú létesítményekben legalább ötévente. Az egyes közegek üzemelését érintő változást követően a felülvizsgálatot lehetőség szerint azonnal (legfeljebb 30 napon belül) el kell végezni. Ilyen változások lehet egyebek mellett a rendszer átépítése, az üzemeltetés módjának megváltozása (pl. szakaszos működésre váltás, vízhőmérséklet beállításának változása, kiegészítő fertőtlenítés bevezetése vagy megszüntetése, stb.) valamint jelentősebb személyi változások (pl. üzemeltetőváltás) is.