KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A három kifejezés tulajdonképpen ugyanazt a dokumentumot takarja, utalva annak tartalmára.
A Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) a következőképp fogalmazza meg:
A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Kinek van szüksége a kockázatértékelésre?
Minden munkáltatónak, aki akár 1 fő munkavállalót foglalkoztat.
Ki készítheti el a kockázatértékelést?
Mikor és milyen időközönként kell elkészíttetni a kockázatértékelést?
- az első, teljeskörű kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt kell elkészíttetni
- azt követően pedig indokolt esetben, de legalább 3 évente kell elvégezni.
- Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak,
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordul elő,
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
A rákkeltő anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelését 2 éves gyakorisággal kell elvégezni.
A biológiai tényezők kockázatával járó tevékenységekre vonatkozó kockázatértékelést évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja
a munkavállalókat érő zajterhelés meghatározásához a kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni
azoknál a tevékenységeknél, ahol a munkavállalók mechanikai rezgésnek lehetnek kitéve, ott évente kell aktualizálni a kockázatértékelést.
Meddig kell megőrizni a dokumentumot?
A kockázatértékelés elkészítésének menete
A munkafolyamat az időpont egyeztetés után helyszíni bejárással, a korábbi dokumentumok áttekintésével, konzultációval kezdődik meg. Ez a vállalat méretétől függően 1-3 nap. (a legkisebbeknél pár óra).
Ezt követően a saját erőforrásainkkal, saját irodánkban megkezdjük a dokumentum összeállítását, ami a tevékenység, a munkaeszközök, gépek, vegyi anyagok és keverékek számának, egyéb kockázati tényezők számának és minőségének függvényében általában 5-30 nap.
Az elkészült dokumentum papír alapon és elektronikus formában is átadásra kerül.
A kockázatértékelés eredményéről tájékoztatni kell a munkahelyi vezetést, az érintett
munkavállalókat, a munkahelyi érdekképviseletet.
Mivel a kockázatértékelés lényegi tartalmát minden esetben meg kell ismertetni a munkavállalókkal, a munkafolyamat egy oktatással záródik, amely formáját a Megbízó választhatja meg a számukra leginkább megfelelő módon.