Kell-e védeni az UV sugárzás ellen a dolgozót?
Az UV sugárzás károsító hatásaival kapcsolatban elsőnek mindenkinek a szabadban dolgozó emberek jutnak eszébe, pedig más munkahelyen is előfordul ez a kockázati tényező, csak nem szoláris forrásokból.
(pl. ívhegesztésnél, kórházi vagy laboratóriumi munkák során is, de ezeken a helyeken jól megtervezett mérnöki munkával, rendszeres biztonságtechnikai ellenőrzésekkel és védőeszközök biztosításával minimálisra lehet csökkenteni a kockázatot)
A szabad térben dolgozók a legveszélyeztetettebbek
A szabadtéri dolgozókkal kapcsolatban már nem ilyen egyszerű a dolog, mert ők tartósan ki vannak téve a napsütésnek. Ráadásul azt bátran ki merem jelenteni, hogy Magyarországon semmilyen kultúrája nincs a napsugárzás káros hatásai ellen védeni a munkavállalókat.
Ha megkérnénk bárkit, hogy soroljon fel olyan tevékenységeket, amelyeket a szabadban végeznek, akkor biztos, hogy az első két helyen az építőipar és a mezőgazdaság állna. Manapság azonban ennél már jóval többről van szó, nézzünk is néhány olyan munka/feladatkört, ahol szintén releváns kérdés az UV védelem:
- kertészek,
- biztonsági szolgálatok,
- szabadtéri fesztiválok, rendezvények szervezői, lebonyolítói, biztosítói,
- teraszok pincérei,
Az ultraibolya (UV) sugárzás a bőr korai öregedését, rákos elváltozásait, a szem károsodását okozhatja, illetve gyengíti az immunrendszert.
A kockázatok kezelése a munkahelyen
Számos intézkedést lehet bevezetni a kockázatok csökkentésére a munkahelyen:
- Árnyékolt pihenőhely biztosítása.
- Pihenőidő biztosítása. Az óránként legalább 5, de maximum 10 perces pihenőidő biztosítása a magyar jogszabályok szerint kötelező!
- Munkaszervezés. Amennyiben lehetséges, a szabadtéri munkaprogramok átütemezése, az UV-sugárzás csúcsidőszakán (11 és 15 óra között) kívülre. Ha van lehetőség zárttéri, vagy árnyékos területen történő munkavégzésre is, akkor javasolt a munkavállalók rotációja a beltéri és a kültéri feladatok között.
- Védőital biztosítása. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
- Védőfelszerelés biztosítása. A kültéri dolgozókat védőruhával kell ellátni. Javasolt a minimum SPF15 fényvédő képességű ruházat, az arcot árnyékoló kalap, a UV védelemmel ellátott napszemüveg. (a nem szoláris UV sugárzással összefüggésben célspecifikusan kell ellátni a dolgozót a védőfelszerelésekkel).
- Naptej használata. Egyes kozmetikai és ruházati termékeken fel van tüntetve az SPF + egy szám jelölés. Az SPF jelölés a napvédő skálára utal (sun protection factor), a szám a lényeg. Egy normál bőrű embernek átlagosan 20 percre van szüksége ahhoz, hogy a legnagyobb napsütésben (11 és 15 óra között) leégjen. Amennyiben viszont SPF 15-ös krémmel keni be magát, akkor 15-ször több ideig tartózkodhat a napon amíg leég, 15 × 20 perc, azaz 5 óra.
- Oktatás. Az UV sugárzásnak kitett munkahelyek dogozóit oktatásban kell részesíteni, hogy megismerjék a kockázatokat és az ellenük való védekezés fontosságát.
- Életviteli javaslatok átadása. Ilyenek például: könnyű ételek fogyasztása, folyamatos folyadékpótás a szervezetnek, alkoholos italok mellőzése, az energiaitalok és a kávé fogyasztásának csökkentése, a cukros és szénsavas üdítők kerülése.
Kapcsolódó érdekességek:
A sportoljma.hu (Decathlon) érdekes írása: 10 tévhit az UV szűrős ruházatról