Kötelező üzemorvosi vizsgálatok eltörlése - Hogyan tovább?
Frissítve: 2024.01.28.
December elejétől szinte képtelenség volt elkerülni a hírt: eltörlik a munkaköri alkalmassághoz kapcsolódó kötelező orvosi vizsgálatokat, de a jogszabály és a munkáltató meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), ahol a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
A munkavédelmi szakma felhördült, a megbízóink pedig rendre azt kérdezgetik, hogy "ez most biztos, hogy jó nekünk?" És lássuk be, a bizonytalanság jogos...
Miért van szükség üzemorvosi vizsgálatra?
A munkáltatóknak törvényi kötelezettségük, hogy minimalizálják a munkavégzéssel összefüggő kockázatokat, illetve a dolgozók azoknak való kitettségét. Az üzemorvosi vizsgálatok fontos szerepet játszanak a dolgozók egészségének megőrzésében, ilyen lehet például annak megállapítása, hogy:
- az adott egészségügyi állapotuk befolyásolhatja-e a munkájuk biztonságos és hatékony elvégzésének képességét?
- ronthat-e az egészségi állapotukon az adott munkavégzés vagy a munkakörnyezet?
- az állapotuk képes-e saját magukat vagy másokat veszélybe sodorni a munkavégzésük során?
Most akkor előny vagy hátrány?
A munkaköri alkalmassági vizsgálatok eltörlésének számos potenciális hátránya lehet a munkáltató számára. A vizsgálatok nélkül növekedhetnek az egészségügyi és biztonsági kockázatok, valamint a munkavégzés hatékonyságával kapcsolatos problémák.
- Egészségügyi kockázatok: A munkaköri alkalmassági vizsgálatok segítenek kiszűrni az egészségügyi problémákkal küzdő jelentkezőket. Ha ezeket a vizsgálatokat mellőzük, nőhet az esélye az egészségügyi problémák miatti munkabaleseteknek és a munkavállalók egészségére gyakorolt negatív hatásoknak.
- Munkahelyi teljesítmény: A vizsgálatok segíthetnek abban, hogy megfelelően illeszkedő munkaerőt alkalmazzunk, ami hozzájárulhat a dolgozók hatékonyabb munkavégzéséhez és a munkahelyi teljesítmény növekedéséhez.
- Munkaügyi viták és jogi következmények: Tegyük fel, hogy van egy dolgozó, aki egészségügyi problémákkal küzd. Ha nem végeztetjük el az alkalmassági vizsgálatokat, és ez közvetetten ront a kolléga egészségi állapotán, akkor jogi következményekkel kell számolnunk. Felelősségre vonhatók lehetünk a dolgozó egészségének és biztonságának elhanyagolásáért.
- Munkavállalói elégedettség és morál: Ha nem törődünk a dolgozóink egészségügyi és munkaképességi állapotával, az negatívan befolyásolhatja a munkahelyi elégedettséget és morált. Ez hosszú távon csökkentheti a munkavállalói hűséget és növelheti a fluktuációt.
Mit mond a Magyar Orvosi Kamara?
"A törvénymódosítás adta lehetőség a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek biztosítani, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100%-os kártérítési felelősséggel tartoznak majd.
Így az a munkáltató, amely az alkalmassági vizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.
Az adminisztratív terhek nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai azonban várhatóan nőni fognak, mivel a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva."
Mik lehetnek majd a kivételek?
Semmilyen hír nincs még arról, hogy melyek lesznek azok a munkakörök (foglalkozások), ahol a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Körülnéztük, hogy más országokban milyen gyakorlat van, ami alapján az alábbiaknak való potenciális kitettség esetén lehet majd a kivételekre számítani:
- A következőkkel történő munkavégzés: Arzén és vegyületei, azbeszt, benzol, kadmium és vegyületei, nyers pamut, ólom és vegyületei, mangán és vegyületei, higany és vegyületei, szerves foszfátok, perklór-etilén (PCE), szilícium-dioxid , kátrány, szurok, bitumen és kreozot, triklór-etilén (TCE), vinil-klorid monomer.
- túlnyomásos munkakörnyezetben végzett munka,
- zajos munkakörnyezetben végzett munka,
- egyedül történő munkavégzés,
- zárt térben végzett munka,
- éjszakai munkavégzés,
- járművezetők,
- targoncavezetők,
- vasúti, vízi, légi közlekedési jártasság munkakörei,
- magasban végzett munka,
- meleg munkakörnyezetben végzett munka (hőstressznek kitettek)
- járványügyi érdekből kiemelt munkakörök,
- feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM),
- kézi lőfegyver tartásával járó munkakör.
Persze mest is vannak olyan ágazati minisztrei rendeleteink, amelyek külön is feltételként hatrozzák meg az orvosi alkalmassági vizsgálatokat:
Mikortól nem kell orvosi alkalmassági vizsgálatra küldeni a dolgozókat? (a kivételek kivételével)
2024.09.01-től, de addig igen!
Figyelem! A feladat megszűnése nem egyenl azzal, hogy az üzemorvosi szolgáltatási szerződésre már nem lesz rá szükség.
Mit javaslunk a megbízóinknak?
A fenti okok miatt azt javasoljuk a megbízóinknak, hogy ha van rá lehetőségünk, akkor továbbra is végeztessék el az alkalmassági vizsgálatokat.Ezzel gondoskodhatnak arról, hogy a dolgozóik egészségi állapota és munkaképessége megfeleljen a munkakör elvárásainak.
Köztes megoldás lehet, ha visszaigazodnak ahhoz, amit a jogszabály jelenleg a legtöbb munkakör esetén megenged: a 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként elvégzett üzemorvosi vizsgálatokat.