Megbírságol a munkavédelmi hatóság! De vajon mennyire?

2020.04.14

Hogyan szól a passzus?

 A Munkavédelmi Törvény (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) 82. § szerint a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval, vagy az összehangolási kötelezettség megvalósításáért* felelős személlyel vagy szervezettel** szemben

(*Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, lásd például építkezések, ** a vállalat munkavédelmi szolgáltatója)

A bírság mértékéről és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról már egy másik Kormányrendelet (273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet) határoz, illetve biztosít egy kötött mérlegelési jogkört az eljáró munkavédelmi hatóság részére.

Akkor számoljunk!

A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 50.000 forint. Ezután a rendelet az egyes minősítő körülményekhez konkrétan meghatározott szorzótényezőket rendel. Végül a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal növelheti vagy csökkentheti a bírság mértékét.


A rövid képlet:

a munkavédelmi bírság alapösszege x JOGALKOTÓ ÁLTAL meghatározótt minősítő körülmények szorzótényezői +- az ADOTT MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG ÁLTAL értékelhető minősítő körülmények %-os értéke.

A munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha

  • a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
  • a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
  • a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,
  • nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
  • II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
  • a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra,
  • a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választást, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
  • jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort,
  • a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

A munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha

  • a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg,
  • a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott,
  • a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított.
A képlet bővebben egy Határozatban
A képlet bővebben egy Határozatban


A (rossz) példa


A következőkben egy konkrét példát mutatunk, ahol a bírság mértékét a fenti képen látható képlet alapján számolták ki: 

A Hatóság által ellenőrzött munkáltatónál 2 fő munkavállaló dolgozott az építési munkaterületen. Az ellenőrzés során a következő szabálytalanságokat találták:

  1. az egyik dolgozó egy szabálytalanul kialakított gurulóállvány oldalsó tartóelemén állt 3,5 m magasságban, leesés ellen egyéni védőeszöközt nem viselt. (nem is volt ilyen a munkaterületen)
  2. a munkavállalók nem tudták bemutatni a helyszínen a munkakörük biztonságos betöltésére vonatkozó orvosi alkalmasságukat igazoló dokumentumot (nem vettek részt üzemorvosi vizsgálaton)
  3. az építési területen kötelező védősisakot és  védőcipőt nem viselték (a helyszínen nem állt rendelkezésre)
  4. a munkáltató kockázatértékeléssel nem rendelkezett
  5. a munkavállalók munkavédelmi oktatását igazoló dokumentum nem volt a helyszínen, és a későbbiekben bizonyítást nyert, hogy nem rendelkeztek vele
  6. az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása nem volt a helyszínen, és a későbbiekben bizonyítást nyert, hogy nem rendelkeztek vele
  7. a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje nem vot a helyszínen, és a későbbiekben bizonyítást nyert, hogy nem rendelkeztek vele

A fenti hibapontok miatt a munkavédelmi hatóság bírságot szabott ki erre a munkáltatóra. A Határozatban pontosan leírják, hogy milyen szorzótényezőket vettek figyelembe a bírság összegének meghatározásánál.

Összegzés és tanulság

  • A munkáltatót megbüntették 144.000 Ft-ra, mivel nem teljesítette a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat.
  • A bírság kifizetésén kívül ugyanúgy el kell készíttetnie a különböző munkavédelmi dokumentumokat, illetve a megfelelő egyéni védőeszközökkel el kell látnia a munkavállalóit, szerződnie kell üzemorvossal, és ezek természetesen költségekkel járnak.
  • A munkavédelmi szabályok megsértővel szemben különböző szankciókat alkalmazhatnak, mint például az állami támogatásból, közbeszerzésekből való kizárás. Sokszor az is előfordul, hogy a nagyobb partnerek kockázati tényezőként tekintenek az olyan cégekre, akiket megbüntettek a hatóságok (elsősorban adóhatóság, munkaügyi- és munkavédelmi hatóságok).

A tanulság pedig roppant egyszerű:

A kár nem 144.000 Ft, hanem jelen pillanatban még megbecsülhetetlen. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha eleve rendelkezik a munkáltató minden szükséges irattal,  illetve gondoskodik azoknak az embereknek a biztonságáról, akik az ő érdekében tevékenykednek. 

Safety First!