Mik a kézi anyagmozgatás szabályai?
A kézi anyagmozgatás a hát-, derék- és deréktáji sérülések leggyakoribb oka, ezért a megelőzésük a munkahelyi egészség és biztonság szempontjából kulcsfontosságú.
Mi a kézi anyagmozgatás?
A kézi anyagmozgatás a terhek mozgatását vagy kezelését jelenti emeléssel, süllyesztéssel, tolással, húzással, hordozással, fogással vagy visszatartással.
Mikor veszélyes a kézi anyagmozgatás?
A kézi anyagmozgatás mindig veszélyes, de a veszély mértéke attól függ, hogy mi a feladat, és milyen körülmények vannak a munkavégzés helyén.
A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher
- túl nehéz vagy túl nagy,
- nem kézreálló vagy nehéz fogni,
- instabil vagy tartalma elmozdulhat,
- olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,
- körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.
A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás
- túl megerőltető,
- csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető,
- a teher hirtelen elmozdulhat,
- a test labilis helyzetében következik be,
- ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha
- nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához,
- a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni
- a padozat vagy a láb megtámasztása labilis,
- a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.
Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt:
- főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,
- a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen,
- az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak,
- a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.
A kézi anyagmozgatás súlyhatárai. Mekkora súlyt emelhetnek a nők?
A vonatkozó jogszabály nem tartalmaz súlyhatárokat. Ez a korszerű foglalkozás-egészségügyi szemléletet tükrözi, melynek lényege a megterhelés‑igénybevétel helyes értelmezése.
A korszerű szemlélet lényege, hogy ugyanaz a megterhelés egyénenként különböző igénybevételt jelent.
A munkavállalók ugyanis nem egyformák, életkoruk, nemük, genetikai kódoltságuk, antropometriai mutatóik, egészségi állapotuk, de a munkával kapcsolatos korábbi tapasztalataik szerint is különböznek egymástól.
A munkahelyi egészség legfontosabb előfeltétele, hogy a megterhelés okozta igénybevétel az optimálistól tartósan ne térjen el. A terhelhetőséget tehát minden egyes személyre külön kell megállapítani a munkaalkalmasság megítélésénél, ezért ez a foglalkozás-egészségügyi orvos egyik legfontosabb feladata.
Milyen hosszú távú hatásai vannak a kézi anyagmozgatásnak?
A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a krónikus hátfájás. A hátfájás különböző okokból származhat. A leggyakoribb ok a hátizmok megerőltetése és görcse, vagy ritkábban a csigolyákat összekötő szalagok húzódása és szakadása, a porckorongok közvetlen károsodása. A hátsérülések után való felépülés hosszú időt vehet igénybe, és további sérülések is előfordulhatnak, ami súlyosbíthatja a problémát.
Vannak-e környezeti tényezők, amelyek hozzájárulnak a hát sérüléséhez?
A hőmérséklet és a páratartalom befolyásolja az anyagmozgatást végzőt. Ha túl meleg van és nagy a páratartalom, a munkavállaló gyorsabban elfárad és hajlamosabb lesz a hátsérülésekre. A hideg hőmérséklet csökkenti az izmok és az ízületek rugalmasságát, és ez a merevség növeli a mozgásszervi sérülések valószínűségét is. A kihűlt kézzel dolgozók (akaratlanul is) nagyobb erőt fejthetnek ki, ezzel terhelve a lágyszöveteiket, izmaikat és ízületeiket. Fontos tudni, hogy az egyének különböznek a mozgásszervi károsodásra való érzékenységükben.
A munkaterület nem megfelelő megvilágítása közvetve kihat a munkát végzőre, különösen ott, ahol fontos a kezelt tárgyak pontos elhelyezése. A lépcsők, a rakodórámpák rossz megvilágítása növeli a balesetek lehetőségét, amelyek hátsérüléseket okozhatnak. A távolságok, a lépcső magasságának vagy a rámpa szögének téves megítélésével a munkavállaló könnyen elveszítheti egyensúlyát és leeshet teher szállítása közben.
A kézi anyagmozgatás kockázatértékelése
A számos, kézi anyagmozgatási feladattal összefüggő kockázat miatt a munkáltatóknak kockázatértékelést kell végeztetniük, hogy biztosítsák munkavállalóik egészségét és biztonságát.
A kockázatértékelés magában foglalja a munkahelyi veszélyek módszeres és alapos felmérését, illetve annak esélyének meghatározását, hogy ezek az egyén sérüléséhez vezetnek. Az eredmények alapján eldönthető, hogy megfelelő óvintézkedéseket tettek-e a sérülések elhárítása érdekében vagy szükségesek-e további lépések. A jó kockázatbecslés előnye, hogy segít a vállalkozásoknak a teljesítmény kiesése, a kártérítési igények és a megemelkedő biztosítási díj miatt felmerülő költségek csökkentésében.
Fontos, hogy a folyamatba a munkavállaló is bevonása kerüljön, hiszen ő munkahelyének "szakértője", amikor a veszélyforrások azonosításáról van szó.