Mik a kézi anyagmozgatás szabályai?

2021.02.13

A kézi anyagmozgatás a hát-, derék- és deréktáji sérülések leggyakoribb oka, ezért a megelőzésük a munkahelyi egészség és biztonság szempontjából kulcsfontosságú. 

Mi a kézi anyagmozgatás?

A kézi anyagmozgatás a terhek mozgatását vagy kezelését jelenti emeléssel, süllyesztéssel, tolással, húzással, hordozással, fogással vagy visszatartással. 

Mikor veszélyes a kézi anyagmozgatás?

A kézi anyagmozgatás mindig veszélyes, de a veszély mértéke attól függ, hogy mi a feladat, és milyen körülmények vannak a munkavégzés helyén.

A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher

  • túl nehéz vagy túl nagy,
  • nem kézreálló vagy nehéz fogni,
  • instabil vagy tartalma elmozdulhat,
  • olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,
  • körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.

A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás

  • túl megerőltető,
  • csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető,
  • a teher hirtelen elmozdulhat,
  • a test labilis helyzetében következik be,
  • ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.

A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha

  • nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához,
  • a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni
  • a padozat vagy a láb megtámasztása labilis,
  • a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.

Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt:

  • főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,
  • a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen,
  • az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak,
  • a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.

A kézi anyagmozgatás súlyhatárai. Mekkora súlyt emelhetnek a nők?

A vonatkozó jogszabály nem tartalmaz súlyhatárokat. Ez a korszerű foglalkozás-egészségügyi szemléletet tükrözi, melynek lényege a megterhelés‑igénybevétel helyes értelmezése.

A korszerű szemlélet lényege, hogy ugyanaz a megterhelés egyénenként különböző igénybevételt jelent.

A munkavállalók ugyanis nem egyformák, életkoruk, nemük, genetikai kódoltságuk, antropometriai mutatóik, egészségi állapotuk, de a munkával kapcsolatos korábbi tapasztalataik szerint is különböznek egymástól.

A munkahelyi egészség legfontosabb előfeltétele, hogy a megterhelés okozta igénybevétel az optimálistól tartósan ne térjen el. A terhelhetőséget tehát minden egyes személyre külön kell megállapítani a munkaalkalmasság megítélésénél, ezért ez a foglalkozás-egészségügyi orvos egyik legfontosabb feladata.

Milyen hosszú távú hatásai vannak a kézi anyagmozgatásnak?

A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a krónikus hátfájás. A hátfájás különböző okokból származhat. A leggyakoribb ok a hátizmok megerőltetése és görcse, vagy ritkábban a csigolyákat összekötő szalagok húzódása és szakadása, a porckorongok közvetlen károsodása. A hátsérülések után való felépülés hosszú időt vehet igénybe, és további sérülések is előfordulhatnak, ami súlyosbíthatja a problémát.

Vannak-e környezeti tényezők, amelyek hozzájárulnak a hát sérüléséhez?

A hőmérséklet és a páratartalom befolyásolja az anyagmozgatást végzőt. Ha túl meleg van és nagy a páratartalom, a munkavállaló gyorsabban elfárad és hajlamosabb lesz a hátsérülésekre. A hideg hőmérséklet csökkenti az izmok és az ízületek rugalmasságát, és ez a merevség növeli a mozgásszervi sérülések valószínűségét is. A kihűlt kézzel dolgozók (akaratlanul is) nagyobb erőt fejthetnek ki, ezzel terhelve a lágyszöveteiket, izmaikat és ízületeiket. Fontos tudni, hogy az egyének különböznek a mozgásszervi károsodásra való érzékenységükben.

A munkaterület nem megfelelő megvilágítása közvetve kihat a munkát végzőre, különösen ott, ahol fontos a kezelt tárgyak pontos elhelyezése. A lépcsők, a rakodórámpák rossz megvilágítása növeli a balesetek lehetőségét, amelyek hátsérüléseket okozhatnak. A távolságok, a lépcső magasságának vagy a rámpa szögének téves megítélésével a munkavállaló könnyen elveszítheti egyensúlyát és leeshet teher szállítása közben.

A kézi anyagmozgatás kockázatértékelése

A számos, kézi anyagmozgatási feladattal összefüggő kockázat miatt a munkáltatóknak kockázatértékelést kell végeztetniük, hogy biztosítsák munkavállalóik egészségét és biztonságát.

A kockázatértékelés magában foglalja a munkahelyi veszélyek módszeres és alapos felmérését, illetve annak esélyének meghatározását, hogy ezek az egyén sérüléséhez vezetnek. Az eredmények alapján eldönthető, hogy megfelelő óvintézkedéseket tettek-e a sérülések elhárítása érdekében vagy szükségesek-e további lépések. A jó kockázatbecslés előnye, hogy segít a vállalkozásoknak a teljesítmény kiesése, a kártérítési igények és a megemelkedő biztosítási díj miatt felmerülő költségek csökkentésében.

Fontos, hogy a folyamatba a munkavállaló is bevonása kerüljön, hiszen ő munkahelyének "szakértője", amikor a veszélyforrások azonosításáról van szó.