Mi a munkahelyi baleset? Üzemi baleset, munkabaleset fogalma
EZT AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST MUNKÁLTATÓKNAK KÉSZÍTETTÜK, ÉS A BLOGCIKK KIZÁRÓLAG A MUNKABALESETEKKEL FOGLALKOZIK!
Ideális esetben nem történik, vagy nem sűrűn történik baleset egy munkahelyen, éppen ezért általában nincs benne a napi rutinban, hogy mit is kell lenni ilyenkor. Ahol van megbízott munkavédelmi szakember ott egyszerű a dolog, őt értesíteni kell, és jó esetben pontosan ismeri a szükséges eljárást. De ahol nincs, ott kezdődik a találgatás: "Valamilyen iratot mintha kellene csinálni, mintha lenne egy munkabaleseti napló nevű füzetke, töltsük ki azt! " Pontosan, de hogyan tovább? Vagyis nem is tovább, inkább lépjünk hátra kettőt, és gondoljuk át az egészet.
Lehet-e munkabaleset az, ami nem is baleset?
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
A fontos tehát, hogy legyen egy külső hatás. Ha például a dogozó rosszul lesz, mert leesett a vérnyomása, vagy mondjuk megfázik, az nem baleset, hanem egyfajta megbetegedés.
Akaratától függetlenül: egy váratlan esemény során nem kívánt következmény a munkavállaló sérülése.
Tehát, ha a dolgozónkkal történt esemény nem meríti ki a baleset fogalmát, akkor munkabaleset sem lehet.
Mikor munkabaleset?
Ha a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri a baleset, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Szervezett munkavégzés során = minden olyan baleset, ami munkaidőben történik.
Munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Gyakorlati példa ehhez:
- a dolgozónak a munkaidő alatt át kell mennie egyik telephelyről a másikra, de közben baleset éri
- a munkáltató által szervezett olyan rendezvényen történik baleset, amelyen a részvétel kötelező volt (pl. csapatépítő)
- ebédszünetben az üzemi étkezőben, stb.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Tehát haa a baleset munkába menet, vagy onnan hazafelé menet történt, az nem munkabaleset, hanem ÜZEMI-ÚTI BALESET (erről most nem fog szó esni, teljesen más eljárás, és nem mukavédelmi kérdés). Ugyanakkor mégis munkabaleset, ha van "dolgozói busz", vagy a munkáltató által bérelt céges autó, vagy taxivállalattal szerződésben áll, és az ilyen közlekedés közben történik baleset.
Kinek mi a feladata?
A munkavállaló feladata: A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni, akkor is, ha tudja folytatni a munkát. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt. (Mvt. 66.§ (1)).
A munkáltató jól teszi, ha fenntartásokkal kezeli az olyan eseteket, amelyek elmondása úgy kezdődik, hogy "a múlt héten történ a sérülés, de akkor még még nem fájt, viszont most betegállományba megyek vele". Ilyekor felmerülhet az a gyanú is, hogy a sérülést nem is a munkahelyen szerezte, hanem otthon, valamilyen szabadidős tevékenység közben. Ezért szükséges hangsúlyozni, hogy a sérülés bekövetkezésekor kell bejelenteni a balesetet.
A munkáltató feladata: A sérült, vagy a balesetet észlelő bejelentése alapján munkabaleseti naplót kell felvenni MINDEN sérülésről. A látszólag kis sérülések a későbbikben komollyá válhatnak, pl. ha elferőződik egy seb. Kölcsönzött munkaerő, vagy gyakorlati idejét töltő tanuló balesete esetén is a kölcsönbe vevőnek/ fogadó munkáltatónak kell a balesetvizsgálatról gondoskodnia.
A munkaképtelenséggel járó baleseteket haladéktalanul ki kell kivizsgálni, és annak eredményét "Munkabaleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
A munkabaleset kivizsgálása és a JEGYZŐKÖNYV kiállítása MUNKAVÉDELMI SZAKTEVÉKENYSÉG, tehát csak munkavédelmi szakember végezheti.
A munkabaleset kivizsgálásának megkezdésekor a munkáltató szerződött üzemorvosát értesíteni kell, aki eldönti, hogy részt kíván-e venni a kivizsgálásban.
Ha van a munkáltatónál megválasztott munkavédelmi képviselő, akkor az ő részvételének lehetőségét is biztosítani kell. (neki sem kötelező bekapcsolódni a kivizsgálásba, de nagyban segítheti a szakember munkáját)
Mit kell csinálni a kész munkabaleseti jegyzőkönyvvel?
- 1-3 nap volt a munkanap kiesés: nem kell elküldeni a munkavédelemi hatósághoz
- legalább 4 munkanap kiesés: A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a munkabaleset helyszíne szerint, vagy ha a baleset külföldön történt, akkor a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.
Egyebek, amikre érdemes figyelmet fordítani
- A munkabaleseti jegyzőkönyv második oldalának alján vannak az aláíráshelyek. A kivizsgálást végző szakember, és a munkáltatói részénél mindenképp ki kell tölteni és aláírni, illetve a munkáltató részéről a PECSÉTET NE FELEJTSÜK LE! A munkavédelmi képviselő és az üzemoros csak akkor írja alá, ha részt vettek a kivizsgálásban.
- A munkavédelmi képviselő részvétele a kivizsgálásban csak az adatvédelmi előírások betartásával történhet!
- A jegyzőkönyv hatóságok felé történő megküldésekor még nem biztos, hogy a lezárult a betegállomány, és pontosan be lehet írni a munkavégzésből kiesett napok számát. A munkáltatónak 180 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy ún. MÓDOSÍTÓ MUNKBALESETI JEGYZŐKÖNYVET küldjön a munkavédelmi hatóságnak, amelyben meghatározza a kiesett munkanapok számát.
- Korábban kötelező volt írásban felhívni a sérült figyelmét arra, hogy kártérítési igénnyel élhet a munkabaleset okán keletkezett kárával kapcsolatban. Az írásos felhívás ma már nem kötelező. (de ha kárigény van, azt mindenképp kezelni kell)
- Vannak olyan ügyvédi irodák, ügyvédek, akik kifejezetten arra szakosodtak, hogy munkabaleseti sérültek kártérítési ügyeivel foglalkoznak, és megpróbálnak minél magasabb összeget kisajtolni a munkáltatóból. Hogy-hogy nem, korábban előfordult az is, hogy ezek az ügyvédek keresték meg a sérülteket, mivel "valahogyan" tudomásukra jutott, hogy balesetet szenvedtek, és majd ők segítenek.... Még súlyos jutalékot is ajánlottak azoknak, akik közvetítetnek számukra olyan munkabaleseti sérülteket, akik az ügyfeleik lehetnek.
- A munkáltatónak minden egységében helyi, illetve az összes egységére vonatkozóan központi munkabaleseti nyilvántartást kell vezetnie.
A legfontosabb teendők összefoglalása a teljesség igénye nélkül
- A dolgozó bejelenti, hogy baleset érte munkavégzés közben. Az erre felhatalmazott személy a sérülésről felveszi a munkabaleseti NAPLÓT.
- Ha a dolgozó nem megy betegállományba, akkor csak az kell megvizsgáni, hogy volt-e olyan tényező a baleset beköveztkezésével kapcsolatban, amely miatt valamilyen intézkedést kell hozni a munkáltatónak.
- Ha betegállományba megy a dolgozó, akkor egy munkavédelmi szakemberrel ki kell vizsgáltatni a balesetet és erről munkabaleseti JEGYZŐKÖNYVET kell kiállítani.
- A munkáltató a szükséges helyekre elküldi a munkabaleseti jegyzőkönyvet. 1-3 kiesett munkanap esetén csak az Egészségbiztosítási Pénztárnak (az OEP neve már NEAK), legalább 4 kiesett munkanaptól az illetékesség szerinti munkavédelmi hatósághoz is.