A munkahelyi stressz és a Burnout szindróma

2020.01.11

Ennek a bejegyzésnek az elolvasása maximum 5 percet fog igénybe venni. 

Szerző: Serege Anita

Bármelyik munka lehet stresszes, még akkor is, ha szeretjük amit csinálunk. Noha a munkahelyi stressz normális, de ha túlzott és hosszú időszakon át tart, akkor negatívan befolyásolja a termelékenységet és a teljesítményt, a fizikai és érzelmi egészséget, majd végül a kapcsolatainkat és az otthoni életünket. A stressz olyan egészségtelen szokásokhoz is vezethet, amelyek negatív hatással vannak az egészségre, sokan például folyamatos evéssel vagy dohányzással kezelik a stresszt. Ezek az egészségtelen szokások károsítják a testet, és hosszú távon nagyobb problémákat okoznak.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy megvédjük magunkat a stressz káros hatásaitól, és javítsuk a jólétünket a munkahelyen és azon kívül.

Mikor túl sok a munkahelyi stressz?

A stressz nem mindig rossz. Egy kis stressz segít koncentráltnak, energikusnak lenni annak érdekében, hogy képesnek legyünk megfelelni az új kihívásoknak. Ugyanakkor a mai hektikus világban a munkahely túl gyakran tűnik inkább egy érzelmi hullámvasútnak. Az egyre növekvő elvárások előbb-utóbb érzelmileg túlterhelnek bennünket, és amikor a stressz meghaladja a megbirkózás képességét, akkor lép színre a negatív stressz. 

Hogyan reagál a tested, avagy "Küzdj vagy menekülj"

Jó esetben a test a "Küzd!" parancsot követi. A reakció során bizonyos hormonok, például az adrenalin és a kortizol szabadulnak fel. Ez felgyorsítja a pulzusszámot, lassítja az emésztést, befolyásolja a főbb izomcsoportok vérellátását, energiát adva a testnek. Amikor az észlelt fenyegetés megszűnik, a szervezetnek vissza kellene térnie a normál működéshez, de krónikus stressz esetén ez nem történik meg.

De mi okozhat stresszt?

Tulajdonképpen ezt mindenkinél egyedi, de lássunk néhány általános munkahelyi stresszort:

  • több túlóra a munkaerőhiány miatt
  • növekvő elvárások, de a munka megbecsültsége nem növekszik
  • alacsony fizetések
  • kevés lehetőség a növekedésre vagy az előre lépésre
  • olyan munka végzése, amely nem vonzó vagy nem jelent kihívást a számunkra
  • a szociális támogatás hiánya
  • nem rendelkezünk megfelelő kontrollal a munkával kapcsolatos döntések felett
  • ellentmondásos követelmények vagy homályos teljesítmény elvárások
  • félelem az elbocsátástól.

A túlzott munkahelyi stressz egyéb jelei és tünetei

  • aggodalom, ingerlékenység vagy depresszió
  • apátia, a munka iránti érdeklődés elvesztése
  • alvási problémák
  • folyamatos fáradtság
  • koncentrációs problémák
  • gyomorproblémák
  • szociális visszahúzódás
  • a nemi vágy elvesztése
  • alkoholizmus vagy kábítószer használat
  • krónikus fejfájás
  • cukorbetegség
  • hajhullás
  • szívbetegség
  • pajzsmirigy-túlműködés
  • elhízás
  • szexuális diszfunkció
  • fog- és ínybetegség
  • fekélyek

Hogyan védekezhetünk ellene?

A magas szintű stressz gyorsan kiégéshez vezethet. A kimerültség krónikussá válik és elveszítjük az érdeklődésünket a munkánk iránt. Ha időben felismerjük a tüneteket van lehetőségünk tenni ellene, íme végezetül néhány hatékony tipp:

  • Beszélgetés másokkal

Időnként a legjobb stresszcsökkentő az, ha egyszerűen megosztjunk valakivel a problémainkat. A beszéd, valamint a támogatás és az együttérzés - különösen szemtől szemben - rendkívül hatékony módszer lehet a gőz kieresztésére és a nyugalom visszaszerzésére. A másik személynek nem kell "megoldania" a problémáinkat, csak jó hallgatónak kell lennie.

  • Testmozgás

Az aerob testmozgás rendkívül hatékony módszer az energia növelésére, az elme és a test egyidejű relaxálására. A ritmikus mozgás - pl. séta, futás, tánc, stb. - különösen megnyugtatja az idegrendszert.

  • Egészséges táplálkozás

Az ételválasztás óriási hatással lehet arra, hogyan érezzük magát a munkanap során. Szerencsés helyzet lehet, ha van lehetőség kisebb, de gyakoribb étkezésre, mivel az segít a megfelelő és egyenletes vércukorszint fenntartásában. Ezáltal energikusak és fókuszáltak maradunk és megakadályozza a hangulat ingadozást. Az alacsony vércukorszint viszont szorongást és ingerlékenységet okozhat.

Érdekli ez a témakör? Akkor Táplálkozási tréning- ami mindenki hasznára válik! tréningünk önnek szól!

  • "Énidő"

A magunkra fordított idő nem igényli az életmódunk teljes átalakítását, és már egészen kis dolgok is fokozzák a jókedvünket, növelik az energiaszintünket. Szánjunk időt hobbinkra és kedvenc tevékenységeinkre..

  • Alvás

A hatékony stresszkezelés szempontjából is fontos az elegendő, jó minőségű alvás. Az egészséges alvási szokások kialakításához a nap végén már ne vigyünk be koffeint a szervezetünkbe, és minimalizálja az olyan stimuláló tevékenységeket, mint például a számítógép, mobiltelefon vagy a televízió éjszakai használata.

  • Határok megszabása

A mai digitális világban elvárássá vált, hogy a nap szinte 24 órájában rendelkezésre álljunk. Az egészségünk érdekében mégis meg kell húzni valahol a munka és a magánélet határait. Ez azt jelentheti, hogy szabályt kell hozzunk magunknak arra, hogy este már ne ellenőrizzük a munkahelyi e-maileket, vagy hogy vacsora közben ne válaszoljon a telefonhívásokra. Noha az munkakörünkből, pozíciónkból fakadóan ezt nem mindig tehetjük meg, az egyértelmű határok megteremtése jelentősen csökkentheti a munka-magánélet konfliktus lehetőségeit és az ezzel járó stresszt.

  • Beszéljünk a felettesünkkel

A munkavállalók egészségét összefüggésben van a termelékenységgel, tehát a vezetőnek érdeke egy olyan munkakörnyezet kialakítása, amely elősegíti a munkavállalók jólétét. Kezdje azzal, hogy nyílt beszélgetést folytat a felettesével, vagy megkeresi a munkatársai között a megválasztott munkavédelmi képviselőt. Ennek célja nem a panasz, hanem egy hatékony megoldás megtalálása annak érdekében, hogy a lehető legjobb munkát végezhessük.